Berlin is szép város

Hát most valami nagyon pozitív, nagyon felpörgetős, nagyon okos dolgot kellene írnom a Szeged meccse elé, de nem nagyon jönnek a gondolatok. Egyrészt sajnos (inkább nem) nem láttuk az odavágót, másrészt én ezt a Sportingot a legnagyobb jóindulattal sem tudom komoly ellenfélként definiálni, pedig igyekszem nagyon, maradjunk annyiban, hogy a Csurgó-meccs elé sem tudtam volna kiváló észrevételeket pakolni és ide sem tudok. És az is tagadhatatlan, hogy még bőven a tegnapi hatása alatt vagyok, így pedig kicsit meghasonulós érzés most a Szögedre gondolnom. Gondolom ezt az értelmesebbje azért megérti majd.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Utálok esélyes lenni!

Valahogy én még rosszabbul viselem az esélyesség nyomását, mint a csapataink. Idegesít, hogy nem vagyunk underdogok, sokkal jobban szeretem, ha nincs rajtunk nyomás egy meccs előtt. Márpedig most a Veszprémen, és szerintem a Szegeden is ott van.

Kéz a kézben a nyolc közé

Kéz a kézben a nyolc közé

Az MKB-tól minden csalódás, ami nem győzelem, és hiába tudjuk, hogy tényleg jó kis csapat a Plock, ezen ez mit sem változtat. A Szegedé nyilván más helyzet, hiszen a Nantes azért a mezőny egyik kiemelkedő csapata, de a szegedi meccset (illetve az első félidőt) látva ez sem tűnik megoldhatatlan feladatnak. A Veszprémnek pedig most kell úgy csinálni, mint egy BL-esélyesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sűrűsödik a mezőny, a Csurgó élet-halál harcot vív a héten

Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, gondolom ezt mindenki észrevette. Kezdődött ugye az előzetes várakozásoknak megfelelően vaskos, szögedi győzelemmel, majd kis bejelentés és máris Csurgó-meccs. Eközben volt női meccs Győrben – ahol megtörtént a közös vélemény kinyilvánítása az EHF felé, igen – meg akkora Szél Kálmán Veszprémben, hogy a komplett, húsz raklapból épült, összeerősített terasz-szettünket összeborogatta, pedig az nem volt könnyű feladat, szerintem. Szóval túl vagyunk a vízválasztó hétvégén, a Csurgó-kikapás ellenére – a Leon-botlásnak – köszönhetően továbbra is él a remény, bár átalakult jelentősen, itt a tavasz is, most már tuti nem lesz hó, szóval éljen, éljen.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Győzelmek kellenek!

ehf-cup logóA női kocsmaharc után békésebb vizekre evezünk, hiszen nemzetközileg jegyzett, ffi klubcsapataink 2/3-a folytatja európai szereplését a hétvégén. Szegedre szombaton a Tatran Presov látogat megrázni a pofonfát, a Csurgó pedig utazik svéd Skandináviába, Lundba konkrétan, ahol is vasárnap délután ötkor lépnek majd pályára. Előbbit a Digi2 adja ma, utóbbit nem.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nehéz lesz, de mindkét meccsen nyerni kéne

Úgy tűnik minden évben lesz egy kalandosnál kicsit veszélyesebb utazásunk, mondjuk a tavalyi hóba fagyott Dunántúl-balhé lópikula volt ehhez képest, hiszen idén a komoly fegyveres harcok színterévé súlyosbodott, vidéken kiszámíthatatlan kimenetelű tüntetésekkel tarkított Ukrajna a helyszín. Konkrétan forradalom van, na. Persze, mi is tudjuk, hogy Harkov nem Kijev, meg ötszáz kilométer, meg ilyenek, de mondjuk az egyik parám máris beigazolódott ma reggelre, hogy ha nem is a fegyveres megmozdulások, de konkrétan Janukovics máris átterjedt keletre és hova máshova, persze, hogy Harkovba, ami az ő oroszbarát hozzáállásának egyik legerősebb védelmezője, szóval kb. 4 óra alatt akárki megteheti ugyanezt. Ráadásul valami beszédet szándékozik ott mondani még ma, ami nekünk a lehető legnagyobb para. Szóval bármi is lesz, az orosz(barátok) már a spájzban vannak, úgyhogy köszönjük, kedves EHF, reméljük ti álltok mindenhol előre! Egy régi NDK-s szervezetnek bezzeg nem kéne magyarázni, hogy miért is akkora para ez és most tök mindegy, hogy Harkovban  lőnek-e vagy nem.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Van némi hiányérzet, de nem a veszprémiekben

A már régóta várt tegnap délutáni hajtásban játszott mindkét valamirevaló férfi csapatunk, (a harmadik viszont sajnos beragadt szombaton, Leonban) ráadásul mindkettő a tavalyi EHF-kupa egy-egy döntőse ellen. Délben a Szeged tartott otthon két pontot sajnálatosan szűken, este pedig a Veszprém tolt egy döntetlent abban a csarnokban, ahol egyszer már KEK-et ért egy ilyen. Előbbi kicsit hiányérzetet hagyott bennünk, utóbbi viszont nem. És ha valaki erre azt mondja, hogy azért írom ezt így, mert veszprémi vagyok, az téved. Mármint veszprémi vagyok igen, de ezt a nem kicsit fogalmatlan Nantest ki kellett volna végezni tegnap Szegeden. Volt rá sansz bőven. Egy kattintás ide a folytatáshoz….