Hajrá, Némethek!

magyar-román-görbeA női BL-szezon most egy jó időre pihenőre vonul, hogy aztán visszatérjen a maga jó kis négy zárómeccsével. Addig is azonban a lányaink nem unatkoznak, tornáznak ők válogatottilag. A régiúj kapitány összeállította első keretét, lesz is valami torna is, most mi némileg ezzel fogunk foglalkozni. Hajtás után nyútomi (aki igen, jól gondoljátok, új tag, szóval velkám) szavai, egyelőre még m.v., de ez is változni fog hamarost.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az ötödik hely nincs is oly távol

Azon túl is történtek az Eb-n érdekes dolgok, hogy Dánia csak minimálisan zakatolt át rajtunk. Mert bármennyire is tűnt néha úgy, hogy meccsben vagyunk, azok az arcpirítóan könnyen utat találó átlövésgólok Mikkel Hansentől hatványozottan is előfordultak volna, ha muszáj lett volna. Ne áltassuk magunkat, ez teljesen biztos. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Óda a biztonsági menetelés soron következő részéhez

Nyilván lehetne komolyabb posztot is írni arról, hogy hogyan kellene megcsapkodnunk Dániát, de mivel sem komolyak nem vagyunk, se nem nagyon hisszük, hogy megcsapkodjuk Dániát, így ettől inkább eltekintünk. Helyette viszont hangosan üdvözöljük a közénk visszatérő kilgore_trout pajtást és beköszönő ódáját, ami tökéletes lesz beharangozónak. Na jó, ez nem is óda.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jöhet a halál utáni élet

Lehet sok mindent mondani Mocsai Lajosra, de azt semmiképpen ne vegyük el tőle, hogy alatta egyszerűen nincs rossz magyar válogatott. Csak olyan, ami néha rosszul játszik, de ez a néha soha nem olyan meccsekre esik, amiket feltétlenül meg kell nyernünk.

Helló, középdöntő!

Helló, középdöntő!

Ez eddig (nem meglepetés, csak úgy leszögeznénk) egy nagyszerűen, a csapathoz tökéletesen passzoló ritmusban felépített torna. A spanyol meccset pont annyira adtuk fel, amennyire fel kellett, Izland és Norvégia ellen azonban élesek, elszántak és ami a lényeg, jók is voltunk. Két nagyon értékes döntetlennel túléltek a halálcsoportot, ott vagyunk a középdöntőben, ahova ráadásul egy pontot is becsempésztünk, és minden adott ahhoz, hogy újra emlékezetes tornánk legyen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Félig tele van az a pohár vagy félig üres?

Mert egy döntetlent is kétféleképpen értékelhet az ember lánya. Nos én elégedett vagyok és örülök nagyon – persze azért van néhány kritikus észrevételem – hiszen az előzetesen felvázolt fontos pontjaimnak jelentős része megvalósult a tegnapi meccsen. Ilyen volt például az, hogy nem kakáltuk össze magunkat csak úgy előre és nem adtuk fel egy pillanatra sem.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ehhez a melóhoz nagybetűs CSAPAT kell!

Mivel eredendően optimista beállítottságú emberke vagyok ennek a meccsnek is azzal az alapgondolattal mennék neki, hogy márpedig nyernünk kell. Hogy ne csak követelőzzek, mint a beszélni éppen csak megtanuló gyermekek többsége, próbálok némi fogódzkodót is adni ahhoz, hogy hogyan kellene ma legyakni Izlandot. Mert le kellene, de nagyon. Viszont nem lesz könnyű, semennyire sem. Pontokba szedtem mit kéne csinálnunk, és azt is, hogy mit tilos.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Túl vagyunk azon, amin túl kell lennünk

Számunkra valójában csak holnap kezdődik az Eb. Mert hát ugye lehet fogadkozni, meg lehet azt gondolni, hogy a világbajnok, HA szarik az első meccsébe, akkor elkapható, de mindezt csak addig lehet, amíg meg nem látjuk, hogy mennyire nem igaz mindez. A spanyolok továbbra is jók, az én KP-m egyértelmű döntősei. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem várunk meglepetést

aalborgA női vébé előtt már összeraktunk egy ehhez hasonló, kérdezős-válaszolgatós posztot, amit a hatalmas sikerre való tekintettel megismétlünk férfi Eb-s tekintetben. Négy közé négyen ugyanazokat várjuk, magunkat is hasonlóképpen helyezzük el a térképen, nem számítunk túl sok újdonságra ezen az Eb-n úgy összességében. Nem is vezetem több karakterben fel, mert így is botrányosan hosszú lesz. Válaszadásra artmooney, _benito, fincs és _jómagam vállalkoztunk színesen, lelkesen.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért mindegy?

Azzal az összesen 1, azaz egy darab böcsülettel végignézett félidőmmel a Provident Kupáról sok dolgot nem írnék, ráadásul épp a lengyelek elleni másodikhoz volt szerencsém, szóval valószínűleg jobb is így mindenkinek. Viszont szeretném magamat gatyába rázni az Eb-re, úgyhogy megfogtam a legkézenfekvőbb témát, aminek most nekimegyek, Nagy Laci hiányzásával kapcsolatban közelítek egy, a _benitoéhoz képest egészen más álláspontból. Vigyázat, erősen szubjektív lesz. Aztán kicsit odapillantunk a csoportellenfeleink felkészülésére is.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Van NagyLaci nélkül ütőképes válogatott?

Az Eb/vb előtti tornák nem sok mindenre jók, hiszen ilyenkor nagyjából mindenki játszik, és senki nem szereti teregetni a lapjait. Nekünk viiszont ez most nagyon fontos, mert egy nem várt problémával találtuk szembe magunkat: hiányzik a támadások, a védekezés, és úgy általában a csapat minden mozzanatának vezére, Nagy László.

Csocsizlak, Dánia!

Csocsizlak, Dánia!

Laci hiánya alapjaiban ír át mindent, és nem azért, mert nélküle nem hoztunk le gyönyörű, katartikus tornákat (mert igen), hanem azért, mert a mostani csapatunkból sokkal jobban fog hiányozni, mint a 2-3 évvel ezelőttiből. Bármilyen furcsa, Laciból csak az utóbbi években vált igazi világsztár, az ő jelenléte a különbség egy koccosan éremesélyes, és a csoportból való továbbjutásért is aggódó magyar válogatott között. Egy kattintás ide a folytatáshoz….